Bruttó bér és nettó bér: Mi a különbség a kettő között?

Az első fizetési nap sok munkavállaló számára emlékezetes dátum: kinek azért, mert ez a felnőtté válás első állomása, kinek pedig azért, mert ekkor találkozik első ízben az életét végigkísérő adókkal. Ebben a cikkben áttekintjük a bruttó bér és nettó bér közötti különbségeket, és rávilágítunk, hogy miért nem egyezik a két összeg. Lássuk!

Számos kérdés merülhet fel annak kapcsán, hogy a bruttó bér és a nettó bér miért tér el ennyire markánsan egymástól. Egyáltalán miért van szükség kétféle számítási módra? Hogyan fordulhat elő, hogy a 8 órás munkavégzés 3000 forintos órabérrel számolva nem egyenlő 24.000 forinttal? A bruttó és nettó fizetés két olyan fogalom, amely kihatással van a bérszámfejtés folyamatára, az alkalmazottak bérére, a munkáltatói adókra, de még az állami költségvetésre is, ezért a kettő közötti differencia megértése rendkívül fontos.

Mi a különbség a bruttó bér és nettó bér között?

Gyakorlati oldalról megközelítve a legegyszerűbben úgy lehetne megmagyarázni, hogy a bruttó kereset az adózás előtti összeg, a nettó kereset pedig a ténylegesen a számlánkra vagy a kezünkbe kerülő fizetés. A két kifejezést a pontosabb érthetőségért az alábbiakban részletesebben is kivesézzük.

Mi az a bruttó fizetés?
A bruttó fizetés az az összeg, amit a munkavállaló a munkavégzése során megkeres. A bruttó munkabér idehaza jellemzően hónapra vetítve jelenik meg, de ettől eltérően napibérként, esetleg hetibérként is előfordulhat. De ami még ennél is fontosabb, hogy a bruttó bérből jogszabályban meghatározott adók kerülnek levonásra. Ezeknek egy részéből magunkról gondoskodunk – például a társadalombiztosítás vagy a nyugdíjjárulék formájában – a másik részéből pedig állami feladatok kerülnek finanszírozásra.

Persze, könnyű lenne annyival elintézni, hogy nem vagyok beteg, miért fizessek társadalombiztosítást, vagy magánnyugdíjpénztár tag vagyok, miért vonják a nyugdíjjárulékot, de azért ez nem ennyire egyszerű. Érdemes úgy tekinteni ezekre az adónemekre, mint egyfajta előgondoskodásra, melyekre a későbbiekben lesz szükségünk. (Ettől függetlenül persze kihasználhatjuk a magánegészségügy és az önkéntes egészségpénztár előnyeit.)

Mi az a nettó fizetés?
Mire idáig eljutottunk, valószínűleg nem lesz nagy meglepetés annak a kijelentése, hogy a nettó bér nem más, mint az adók levonása után kézhez kapott keresetünk. Bár a legtöbb levonást törvény írja elő, itt érdemes megjegyezni, hogy a fizetésünket alkalmanként egyéb kötelezettségek is terhelhetik. Ilyen lehet például a munkáltatói kölcsön, amit a bérügyes kollégák mindaddig vonnak a fizetésből, míg a törlesztő részletek el nem fogynak. De hasonló kaliber lehet egy a munkahelyünktől bérelt gépjármű vagy ingatlan is, aminek a költségeit a munkáltató a keresetünkből vonja le.

Ez tehát a bruttó bér és nettó bér közötti különbség. Előbbi a levonások nélküli, utóbbi pedig a levonásokkal terhelt munkavállalói kereset. A legkönnyebben úgy jegyezhető meg, hogy a bruttó bér mindig a magasabb, a nettó pedig minden esetben az alacsonyabb jövedelem.

A nettó bér kiszámítása a bruttó bérből többnyire a bérszámfejtő feladata. Ő követi a ledolgozott órák számát, az esetleges betegállományt, a szabadságokat, kiküldetéseket, távolléteket, túlórákat és egyéb adókedvezményeket. Amennyiben szeretne részletes képet kapni a havi rendszeres keresetéről, a levont adók mértékéről vagy a bruttó-nettó jövedelméről, használja a weboldalon található bérkalkulátor funkcióit.