Cafeteria 2019 – Tények és tévhitek a változásról
A Cafeteria 2019. évi módosulását illetően számtalan tévhit és félinformáció látott napvilágot. Onnantól kezdve, hogy minden marad a régiben, egészen odáig, hogy a munkáltatót büntetik, ha béren kívüli juttatást ad jövőre az alkalmazottnak. A helyzet nem ennyire súlyos, mindenesetre nem árt néhány félreértést tisztázni.
2019. január 1-jét követően jelentősen változik a Cafeteria, azaz a munkáltató által a dolgozónak adott béren kívüli juttatások köre. Ez az jelenti, hogy az eddig adómentesen, vagy kedvezményes adóteherrel kapott jövedelemkiegészítés jelenleg fennálló formájában átalakul.
Így érintett lesz a munkába járási kedvezmény, a lakáscélú támogatás, az Erzsébet utalvány, az önkéntes biztosítási pénztárba fizetett hozzájárulás, illetve az iskolakezdési támogatás és a Szép-kártya is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a 2018. évből még két hónap hátra van, így elképzelhető, hogy ez még nem a végleges forma.
Miért nem éri meg a munkáltatóknak a Cafeteria 2019-ben?
A munkaadók azért adják előszeretettel a fentiekben felsorolt béren kívüli juttatásokat, mert azok után egyáltalán nem, vagy csak minimális járulékot kell fizetniük. Az alkalmazottak ezeket a juttatásokat pedig széles körben ki tudják használni. (Példának okáért, aki havi bérletet kap, annak nem szükséges arra költenie.)
Jövő január elsejétől a kedvezményesen adható juttatások köre merőben átalakul, egyelőre úgy néz ki, egyedül a Szép-kártya maradhat meg ilyen formában. (Bővebben itt olvashat az érintett juttatásokról.)
Mi az a Cafeteria?
A Cafeteria azoknak a béren kívüli juttatásoknak a gyűjtőneve, melyeket a munkáltató biztosít az alkalmazottak számára. Ezeket a dolgozók – meghatározott összegig – nagyrészt egy csomagból válogathatják össze élethelyzetüknek megfelelően. Így például a lakáshitellel rendelkezők előszeretettel választják a törlesztőrészletben segítséget nyújtó pénzügyi támogatást.
Jövőre büntetik azt a munkáltatót, aki Cafeteriát ad?
Ez egyáltalán nincs így. A munkaadók 2019-ben is meghatározhatják azoknak a juttatásoknak a körét, melyekkel az alkalmazottakat kitüntetik. Ha például egy vállalat arra szeretné sarkallni a dolgozóit, hogy azok biciklivel járjanak munkába, és ezt pénzügyileg támogatja, akkor ezt saját hatáskörben megteheti. A lényeg, hogy a béren felüli juttatásnak adóvonzata keletkezik, melyet teljes egészében kötelező befizetni.
Innentől pedig érdekes a bérszámfejtés, hiszen ha a fizetésen túli juttatásnak ugyanaz az adóvonzata, mintha a dolgozó készpénzt kapna, akkor miért is ne adna inkább azt a munkáltató? Ettől függetlenül azonban a lehetőség fennáll, a juttatások körét továbbra is a munkaadó határozhatja meg.
