Ebédidő

Ebédidő – Mikor, mennyi jár a munkavállalónak?

Az ebédidő kapcsán sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az alanyi jogon jár a dolgozóknak. Nos, ez félig-meddig igaz is, noha a munka törvénykönyve nem ismer olyan fogalmat, hogy ebédidő. Mennyi és milyen pihenőidő jár a munkavállalóknak a ledolgozott órák alatt, és lehet-e számfejteni ezt az időt?

Először is érdemes azzal kezdeni, hogy tisztázzuk, 2022-ben három típusú pihenőidő illeti meg a bejelentettet foglalkozási ideje alatt:

  1. a heti pihenőidő
  2. a napi pihenőidő
  3. a munkavégzés közbeni pihenőidő (munkaközi szünet)

Mikor mennyi ebédidő jár a munkavállalónak?

A fenti pontokból a mi szempontunkból a harmadik, azaz a munkavégzés közbeni pihenőidő a releváns. (A másik kettő is jelentős, de érdemben most nem foglalkozunk velük.) A munka törvénykönyve úgy határozza meg, hogy ha a munkavégzés időtartama a napi hat órát meghaladja, 20 perc, ha pedig a kilenc órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet szükséges biztosítani a munkavállaló javára.

BÉRSZÁMFEJTÉS, TB ÜGYINTÉZÉS, TANÁCSADÁS

KÉRJEN EGYEDI AJÁNLATOT!

Mi a helyzet a többiekkel? A 4 órában foglalkoztatott alkalmazottaknak a Munka Törvénykönyve szerint nem jár szünet, míg a 9 vagy annál több órát ledolgozottakat 20+25 perc pihenőidő illeti meg. A munkavégzés nélkül töltött idő egyik esetben sem haladhatja meg a napi egy órát.

A pihenőidőt legalább 3 óra vagy legfeljebb 6 óra egyfolytában történő munkavégzést követően törvényi kötelezettség kiadni a dolgozó részére. Klasszikusan ezt a kiadott időtartamot nevezzük egyébként ebédszünetnek.

Bérszámfejtés kapcsán a munkaközi szünet csak abban az esetben számolható el, ha erre a szerződés kitér. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy ha a foglalkoztató kéri, akkor a munkaközi szünet ledolgozandó is lehet. A pihenőidő nyilvántartása ne kötelező, ám a legtöbb foglalkoztató eleget tesz neki. A munkaszerződés ennek a részleteire is világos pontokban kitérhet.

Lényeges kiemelni, hogy a munkaközi szünetet, vagy ebédszünetet a munkavégzés megszakításával szükséges kiadni. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy az ebédidő közben munkát végezzen, tehát miközben ebédel, folytassa a munkát például a számítógép előtt.

Az általános tendencia egyébiránt azt mutatja, hogy a munkaadó 20-30 perc pihenést biztosít az alkalmazott számára, amit le is dolgoztat vele, így napi 8 óra bérszámfejthető. Klasszikusan ez azt jelenti, hogy ha valaki reggel 8 órára jár dolgozni, akkor 16 óra 20 perckor végez a munkahelyén.

Kiadható több részletben is az ebédidő?

A munka törvénykönyve szerint a munkaközi szünet több részletben történő kiadására joga van a munkáltatónak, de a legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kiadott részletnek minimum 20 percesnek szükséges lennie. Az ebédidő mértékét és kiadásának feltételeit a félreértések elkerülése végett érdemes a munkaszerződésben rögzíteni.

A klasszikusan csupán ebédidőnek nevezett munkaközi szünet tehát a jogi keretek betartásával megilleti a munkavállalót, és a munkaadó nem kötelezhet arra, hogy eközben felvegyük vagy folytassuk a megkezdett munkát.