Fél nap szabadság? Mi engedett és mi nem a távolléttel összefüggően?
Egy teljes cikket szenteltünk nemrégiben a ki nem vett szabadság kifizetésével kapcsolatos tényeknek és tévhiteknek. De a munkahelytől való távollét és az azzal kapcsolatos mítoszok olyan sokrétűek, hogy érdemes ismét néhány mondatot ejtenünk a szabadságról. El lehet menni fél nap szabadságra, és előre lehet hozni a következő évi szabikat? Lássuk, mit mond a munka törvénykönyve!
A szabadság az, amiből soha nem rendelkezik elegendővel egyetlen munkavállaló sem, így nem csoda, hogy rendkívüli az érdeklődés a kiadásával és kivételével kapcsolatban. Az alapszabadság számában egyébként teljes mértékben Európa középmezőnyéhez tartozunk, Magyarországon – Olaszországhoz, Írországhoz, Németországhoz, Görögországhoz, Észtországhoz és Ciprushoz hasonlóan – 20 alapszabadság illeti meg a munkavállalókat. Ezzel szemben Spanyolországban és Franciaországban 30 nap jár, de például az Egyesült Államokban alanyi jogon nem kapnak szabadnapot a munkavállalók.
Fél nap szabadság, van rá lehetőség?
Le kell műszakiztatni a kocsit, délelőtt 10 órára kaptam időpontot, így csak olyan dél körül érnék be. Lehetőségem van kivenni fél nap szabadságot? A munka törvénykönyve 124. § (1) bekezdése szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy az adott napon a munkavállaló vagy felveszi a munkát, vagy szabadságon van. A kettőt vegyíteni nem lehet. A munka törvénykönyvének szellemisége is azt sugallja, hogy a fizetett szabadság a munkavállaló regenerálására, pihenésére szolgál.
Mi lehet a megoldás? Ha a munkavállaló előre tudja a tervezett távolléte időpontját – jelen esetben a gépjármű műszaki vizsgáztatását – azt jelezze előre a munkaadójának. Ebben az esetben ugyanis úgy lehet szervezni a beosztást, hogy a munkaadó figyelembe veszi a beosztott távollét iránti igényét. (Például a le nem dolgozott órákat a munkavállaló más időpontban teljesíti.) Persze, minden munkavállaló életében előfordulhat vis maior helyzet, de a legtöbb munkavállaló ezt megérti, és a szükséghelyzetek kezelése a munkahelyek túlnyomó többségében nem okoz különösebb problémát.
Előre lehet hozni a jövő évi szabadságot?
Szintén egy nagyon gyakran felmerülő kérdés, hogy gazdálkodhatom-e az idei évben a következő év szabadságainak terhére? Nézzünk erre is egy példát! Vásároltam egy ingatlant, és a felújítás az összes szabadságomat elvitte a 2022-es évben. Sajnos így sem értem a teendők végére, számos szakembert várok még, nagy szükségem volna további szabadnapokra. Vehetek ki a 2023-as év terhére olyan formán, hogy a következő esztendőben annyival kevesebb szabadságom lesz, mint amit idén pluszban kivettem?
A munka törvénykönyve 123. § (1) bekezdése ebben a tekintetben rendkívül világosan fogalmaz: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy a következő évi szabadnapok terhére nem gazdálkodhatunk az idei évben. Ennek szintén a megfelelő regenerálódás és pihenés a magyarázata, ugyanis ha idén elfogyasztjuk a jövő évi szabadság nagy részét, a következő esztendőben nem biztosított a minőségi szabadidő.
A megoldás itt is a beosztás átszervezése lehet. Érdemes ilyenkor áttekinteni, hogy mit tartalmaz a munkaszerződés. Heti 40 órás munkavégzéskor – egyéb megkötés hiányában – a beosztás átszervezésével például a pénteki napok szabaddá tehetők. De ehhez persze mindkét fél részéről, így a munkavállaló és a munkaadó részéről is szükséges a kompromisszumkészség.
