Levonható a céges követelés az alkalmazott fizetéséből?

Megteheti-e a munkaadó, hogy a vélt vagy valós követelését levonja a beosztott béréből? Milyen körülmények között érvényesíthető a céges követelés? Egyáltalán megáll-e jogilag, hogy egyoldalú munkáltatói döntés alapján kevesebb összeg érkezik a bérszámfejtést követően az alkalmazott bankszámlájára?

Nézzünk egy nagyon triviális, ám a valóságtól cseppet sem elrugaszkodott példát. A munkavállaló az ebédidejében a céges laptopon a magán e-mailjeit válaszolja meg éppen, amikor egy hirtelen mozdulattal felborítja a csészét, a kifolyó kávé pedig tönkreteszi a számítógépet. A cégnek ezzel kára keletkezett, a munkáltató pedig kárigénnyel élhet a munkavállalóval szemben. Ez eddig tiszta sor, de vajon a kárértéket önkényes alapon levonhatja az alkalmazott fizetéséből?

Céges követelés levonása a munkabérből

A fenti kérdést a munka törvénykönyve a munkabér védelme című részben tárgyalja. Alapesetben a munkáltató önkényesen nem vonhat le a munkabérből, de mint a legtöbb munkaügyi szabályozás, ez sem faék egyszerűségű. Bizonyos körülmények között ugyanis lehetősége van a munkaadónak a kárigényéig visszatartani a munkabért. A munka törvénykönyve 179. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Tehát a munkáltatói kárigény követelése jogszerű lehet, de ennek nem lehet egyenes következménye a munkabér-megvonás. A rendelkezés alapján a munkaadó három esetben jogosult levonni a munkavállaló béréből:

1. A levonást jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat rendeli el. Ide tartozik például a személyi jövedelemadó levonása, de például egy bírósági végzés alapján levonandó összeg is.
2. A munkaadó szintén jogszerűen vonhatja le az általa folyósított munkáltatói kölcsön vagy fizetési előleg összegét is.
3. A munkavállaló kifejezetten hozzájárul, hogy a munkaadó levonja az összeget a béréből.

A gyakorlatban talán ez utóbbi lehet a leginkább célravezető, ugyanis előfeltételez egyfajta közös megállapodás jelleget. (Az első pont már egy jogi szakasz következménye, míg a második pont jelen esetben irreleváns.)

A munkavállaló hozzájárulása a levonáshoz

Most hogy már tudjuk, mikor, milyen körülmények között vonhat (és nem vonhat) le a munkaadó az alkalmazott béréből, nézzünk egy szemléltető példát, ami segíthet megelőzni a két fél közötti viszony elmérgesedését, a kilépő interjú megtartásának szükségességét.

Maradva a fenti kávés balesetnél: a munkavállaló kész elismerni a hibáját, a károkozás tényét, illetve a munkavállaló kárigényét. A munkaadó megállapítja, hogy a céges laptop tönkrement, a munkavállalónak felróhatóan pedig (tegyük fel) 100.000 forintos kára keletkezett. Az alkalmazott természetesen dönthet úgy, hogy a kárt egy összegben megtéríti a munkaadó felé. De közös megegyezéssel – a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával – szóba jöhet akár az az alternatíva is, hogy a munkaadó havi részletekben az alkalmazott béréből vonja le az összeget.

Mi lehet a legjobb megoldás a kínos helyzetek elkerülésére? Az előrelátás. Munkaadóként érdemes belefoglalni a munkaszerződésbe, hogy a munkavállaló az általa okozott kár összegének fizetéséből történő levonásához a szerződés aláírásával kifejezetten és visszavonhatatlanul hozzájárul. Ez ugyanis tiszta helyzetet teremt mindkét fél számára, és megelőzi a jövőbeli vitákat.