Nagyon megnőtt a táppénzkifizetés az elmúlt évben

A Magyar Államkincstár adatai arról árulkodnak, hogy 2021-re 780 milliárdos előirányzattal tervezett Egészségbiztosítási Alap valós kifizetése 835 milliárd forintra rúgott. Az egészségügyi kassza 7 százalékos többletkiadása a koronavírus-járvány miatti táppénzkifizetés miatt szaladt meg ennyire, és jelent ma is óriási terhet az egészségügyi költségvetésnek.

Jelentős csúszással, mintegy 7 százalékos többletkiadással zárta a tavalyi esztendőt az egészségügyi kassza, aminek az oka a szakértők szerint a pandémia okozta táppénzkifizetések növekedésében keresendő. Beszédes adat, hogy 2020-ban még csupán 156,7 milliárd forintot fordítottak a betegállományban lévő személyek kifizetésére. Mindez azt jelenti, hogy az egészségügyi költségvetésre szánt finanszírozási összeg kiugróan nőtt a tavalyi évben.

Miért baj az egészségügyi kassza kiadásának növekedése?

Az Egészségbiztosítási alap (vagy E-alap) táppénzkifizetés szegmensének növekedése azt jelenti, hogy nőtt a betegellátásra fordított összeg. Magyarán: a tavalyi évben többet kellett fizetni a betegellátásra, mint az azt megelőző években. Természetesen – ahogy fent is említésre került – ez betudható a koronavírus-járványnak, ugyanakkor jól tükrözi a megbetegedések kiugró számát is.

Az E-alap terhelése nem csupán a központi költségvetést érinti érzékenyen, de kihathat a betegellátás minőségére is. Az egészségügyi kassza többletkiadásával végső soron senki sem jár jól, sem az állam, sem a munkavállaló. Szerencsére a pandémiás helyzet javulásával az Egészségbiztosítási Alap mérlege is vélhetően helyre fog billenni. A KSH tájékoztatása szerint 2021. januárja és novembere között mintegy 757 ezren nem vették fel a munkát betegség miatt.