Még idén megszűnhet a KATA?
Időről időre felröppen a hír, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, ezért rendkívüli mértékű emelés várható, de az is lehet, hogy úgy beszántják az egészet, ahogy van. Mi az igazság? Tényleg megszűnhet a KATA még a 2022-es adóévben? Ennek jártunk utána az alábbi írásban.
Országszerte több mint négyszázezer kisadózó katázik, így nem túlzás kijelenteni, hogy jelenleg ez az egyik legnépszerűbb adózási forma idehaza. Megszűnése igencsak húsbavágó lenne, ugyanis az a több százezer fodrász, vízszerelő, újságíró, könyvelő vagy bérszámfejtő, aki az adózásnak ezt az egyszerűsített formáját választotta, nehezen találna alternatívát helyette.
Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke hangsúlyozta, hogy a KATA legnagyobb előnye és érdeme mindmáig az egyszerűsége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kisadózó vállalkozások tételes adója egyszerre támogatta a gazdaság kifehérítését és egyszerűsítette a vállalkozások működését.
Megszűnhet a KATA, de mi a baj vele?
A KATA eredeti célja az volt, hogy úgy vegye le az adminisztratív terheket a kisadózók válláról, hogy közben nem szakadnak bele az adóterhekbe. Ez eddig nagyszerűen hangzik, de a probléma ott kezdődik, amikor egy munkáltató anyagi haszonszerzésből elkezdi másra használni a KATA adózást, mint ami a jogalkotók célja volt. Ekkor ugyanis bújtatott munkaviszony vagy rejtett foglalkoztatás jön létre.
Mi az a bújtatott munkaviszony?
Ezt legegyszerűbben egy példán keresztül mutathatjuk be. Tegyük fel, hogy van egy cég, amely 50 munkavállalót foglalkoztat. Az ugye világos, hogy a cégnek fizetnie kell a munkabért az alkalmazottaknak, illetve adóznia is kell utánuk. Ám ha a cég megszünteti a munkaviszonyt mind az 50 alkalmazottal, majd kisadózóként ugyanazt a munkát végezteti velük, úgy nem keletkeznek adóterhek a munkavállalók után.
Ezt hívjuk bújtatott munkaviszonynak. Teljesen világos, hogy a jogalkotók szándéka nem az volt a KATÁ-val, hogy a multinacionális cégek, illetve a nagyvállalatok kikerüljék az adózást. Ugyanakkor a bújtatott munkaviszony óriási gondot jelent, amivel a törvényhozók évek óta küzdenek, egyelőre sikertelenül. Éppen ezért időről időre megjelennek olyan szakértői vélemények, melyek szerint ideje lenne úgy, ahogy van elfelejteni ezt az adózási formát.
Most akkor marad a KATA vagy megszűnik?
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy lapinterjúban arról beszélt, hogy a kamara támogatná a KATA megszüntetését. A felvetésre Gulyás Gergely is reagált a múlt heti Kormányinfón. A miniszter elmondta, hogy az adónem megszűntetéséről nincs szó, sőt továbbra is az a cél, hogy a kisvállalkozások kedvezően adózhassanak. A tárcavezető hangsúlyozta: a cél az lenne, hogy a KATÁ-val kapcsolatos visszaéléseknek elejét vegyék.
A KATA célja az volt, hogy a kisvállalkozók számára teremtsenek kedvező adózást, de sokan bujtatott foglalkoztatásra használják azt – húzta alá Gulyás Gergely.
A KATA eltörléséről tehát egyelőre szó sincs, inkább a jelenlegi adószabályokon szeretnének lazítani. A tervek szerint az éves 12 millió forintos határt a jövőben 18 millióra emelnék, így csupán az e fölötti részt terhelné 40 százalékos adó. Ez azt jelenti, hogy akár havi 1,5 millió forintos bevételig is maradhatna az 50.000 forintos katás keret. Más kérdés azonban, hogy ez a közös alapba befizetett havi csekély összeg még hosszú évek múlva is rendkívül alacsony nyugdíjat vetít előre. De ez már egy másik téma.
