Négynapos munkahét: Minden, amit tudni érdemes
A négynapos munkahét Magyarországon azt követően került az érdeklődés középpontjába, miután kiderült, hogy Európában a britek és a belgák is bevezetik ezt a fajta munkarendet. Milyen hatással jár és mi az, amit feltétlenül érdemes tudni a négynapos munkahétről? Lássuk!
Az Aucklandi Egyetem és a Loughborough Egyetem által jegyzett tanulmány szerint a rövidített munkahét fokozza a stresszt és a megnövekedett munkatempó miatt háttérbe szorítja a szociális interakciókat. Ennek ellenére a megkérdezett munkavállalók túlnyomó többsége a négynapos munkahetet részesítette előnyben az ötnapossal szemben.
Brendan Burchell, a Cambridge-i Egyetem szociológiaprofesszora szerint egyes emberek fő motivációja, hogy elvégezzék a kiszabott munkát és minél hamarabb hazamenjenek, míg mások számára fontosak az olyan társas érintkezések, mint például az ebédidőben a kollégákkal elfogyasztott kávé. Annyi bizonyos, hogy a rövidített munkahét egészségügyi és társadalmi következményei egyelőre nem ismertek a kutatók előtt.
De mégis, hogyan valósítható meg a négynapos munkahét?
A modell kialakítására számos ötlet merült fel, végül ezek közül három típus bizonyult életképesnek. Ezek közül kettő az alkalmazottat terheli meg, egy pedig az államkasszát. Tökéletes megoldás tehát egyelőre nincs, jóllehet a négynapos munkahét csupán kísérleti jelleggel került bevezetésre a világ néhány államában.
1; Teljes munkanap eltávolítása a heti óraszám csökkentésével
A négynapos munkahét ezen változata arra támaszkodik, hogy a munkavállalók képesek négy nap alatt elvégezni ötnapi teendőt, ennek következtében a szabadnapok száma eggyel növekszik. A napi munkaórák száma nem változik, így az alkalmazottak munkatempóján kell emelni. Az egészség szempontjából talán ez a változat a legkárosabb: borítékolható a kimerültség, a stressz és a munkahelyi konfliktusok számának gyarapodása.
2; Teljes munkanap eltávolítása a napi óraszám emelésével
Ebben a változatban a munkavállalók előre ledolgozzák a szabadnapot. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy például hétfőtől csütörtökig napi 10 órát dolgoznak, amivel elérik a heti 40 órás munkarendet, így a péntekjük szabad. Itt a munkatempót ugyan nem szükséges fokozni, ugyanakkor a napi 10 órás munka rendkívül megterhelő lehet a szervezetre.
3; Teljes munkanap eltávolítása támogatással
Az elképzelések szerint ebben a változatban sem a munkatempón, sem pedig a napi munkaidőn nem lenne szükséges emelni. A munkáltató kieső bevételeit az állam adókedvezményekkel vagy egyéb juttatásokkal kompenzálná. A probléma ebben az esetben az, hogy az államkasszán jelentős lyuk keletkezne, ami hosszabb távon nem vezetne jóra.
Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok?
Hiába a stressz, a kimerültség a konfliktuskockázat, a négynapos munkahét előzetes tapasztalatai munkavállalói oldalról rendkívül pozitívak. A szülők örülnek, hogy több időt tölthetnek a gyermekeikkel, de a rövidített munkarendben dolgozók körében nőt a szabadidős tevékenységet folytatók száma is.
A négynapos munkahét gazdasági és társadalmi hatásai tehát egyelőre igen ellentmondásosak. Annyi azonban már jól látszik, hogy a munkavállalók inkább vállalják a több munkát vagy a fokozottabb munkatempót a plusz szabadnapért cserébe. Azt, hogy ennek évek múlva lesz-e bármi egészségügyi következménye, ma még nagyon nehéz lenne kijelenteni. Ugyanakkor tény az is, hogy az igény egyre nő a rövidített munkahét iránt, tehát előbb utóbb napirendre kell tűzni.
