Pótszabadság gyermek után: mikor, mennyi jár?

Bizonyára minden munkavállaló tisztában van vele, hogy a ledolgozott munkaidőért éves szabadság illeti meg. De mennyi pótszabadság jár a gyermek után, mi az az apai pótszabadság, és összesen mennyi távollét gyűlhet össze egy évben ezen a jogcímen? Nézzük a részleteket!

Frissítés 2022. december 14. – Apaszabadság, pótszabadság gyermek után

Elfogadta az Országgyűlés a Munka Törvénykönyvének változtatásait, mely szerint az úgynevezett apaszabadság európai uniós szinten 10 napra nő. Ezen felül egy új szabadságtípus is megjelenik: a gyermek 3 éves koráig összesen 44 nap szabadság vehető ki, ami mind a két szülőt megilleti. Ezeken túl évi legfeljebb 5 munkanap számolható el gondozói munkaidő-kedvezményként, ami felhasználható a munkavállaló beteg hozzátartozójának vagy a vele együtt élő társának ápolására, gondozására is.

Mielőtt teljesen elmerülnénk a témában, pár mondat erejéig idézzük fel, hogy mi a különbség a szabadság és a pótszabadság között. Minden munkavállalót megilleti az úgynevezett alapszabadság, amelynek mértéke alapesetben 20 nap. Ugyanakkor a munkavállalót további szabadnapok is megilletik, amit pótszabadságnak nevezünk.

A munkavállaló különleges esetekben pótszabadságra jogosult, melyek az alábbiak lehetnek:

• életkor,
• munkakör,
• megváltozott munkaképesség,
• gyermek.

Bár a fenti felsorolás mindegyik pontja külön cikket érdemelne, érdemben most csupán az utolsóval, azaz a gyermek után járó pótszabadsággal foglalkozunk.

Mennyi pótszabadság jár a gyermek után?

A szabadságot és a pótszabadságot a munka törvénykönyve 115-121. §-a rendezi. Ennek értelmében a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után pedig összesen hét nap pótszabadság jár. A pótszabadság mértéke tehát a gyermekek számához igazodik, de az nem haladhatja meg a hét napot. Kevesen tudják, de a munkáltató egyéni döntés alapján a munkavállaló javára ettől eltérhet. Magyarán: több napot kiadhat, de kevesebbet nem.

A gyermek, gyermekek után járó pótszabadság végleges?
Számos munkavállaló él abban a tudatban, hogy az őt megillető különleges szabadnapok egészen a nyugdíjba vonulásig megilletik őt. Ez óriási tévedés, ami akár komoly feszültséget is okozhat az alkalmazott és a vezetőség között. Érdemes tisztában lenni vele, hogy a pótszabadság – ahogyan a munka törvénykönyve is rámutat – a gyermek tizenhatodik életévéig jár. (Tehát például egy 2000-ben született gyermek után a szülő 2016-ig veheti igénybe a pótszabadságot.)

Szintén fontos aláhúzni, hogy a kedvezmény nem illeti meg automatikusan a munkavállalót. A pótszabadság igénybevételéhez nyilatkozatot kell kitölteni, amiben fel kell tüntetni a gyermekek számát, életkorát, esetleges fogyatékosságát (ami plusz szabadnapokat jelenthet). A nyilatkozatot követően a munkáltató kalkulálja a pótszabadságot, majd igény szerint kiadja azokat. A pótszabadság mindkét házastársat, az apát és az anyát is megilleti, tehát például egy gyermek esetén a szülők összesen négy nappal számolhatnak.

Mit jelent az apai pótszabadság?

A munka törvénykönyve külön pontban taglalja az apának járó pótszabadságot. Eszerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a pótszabadságot a munkáltatónak – természetesen az időkeret betartásával – akkor kell kiadnia, amikor az apa ezt kéri.

Lényeges aláhúzni – ugyanis szintén konfliktusra adhat okot a munkáltató és a munkavállaló között –, hogy az apai pótszabadság nem épül be az alapszabadságba, és nem is érvényes a gyermek tizenhat éves koráig. Ez a fajta kedvezmény gyermekenként csupán egyszer vehető igénybe a gyermek születésétől számított második hónap végéig.

Bár a munka törvénykönyve 118. §. 4. bekezdése szabályozása és rendelkezése szerint ennek kikérési idejéről az apa dönt, a félreértések elkerülése végett a munkavállaló a távollétről köteles tájékoztatni a munkaadót.