Címke: Munkanap

Fél nap szabadság

Fél nap szabadság? Mi engedett és mi nem a távolléttel összefüggően?

Egy teljes cikket szenteltünk nemrégiben a ki nem vett szabadság kifizetésével kapcsolatos tényeknek és tévhiteknek. De a munkahelytől való távollét és az azzal kapcsolatos mítoszok olyan sokrétűek, hogy érdemes ismét néhány mondatot ejtenünk a szabadságról. El lehet menni fél nap szabadságra, és előre lehet hozni a következő évi szabikat? Lássuk, mit mond a munka törvénykönyve!

Négynapos munkahét

Négynapos munkahét: Minden, amit tudni érdemes

A négynapos munkahét Magyarországon azt követően került az érdeklődés középpontjába, miután kiderült, hogy Európában a britek és a belgák is bevezetik ezt a fajta munkarendet. Milyen hatással jár és mi az, amit feltétlenül érdemes tudni a négynapos munkahétről? Lássuk! Az Aucklandi Egyetem és a Loughborough Egyetem által jegyzett tanulmány szerint a rövidített munkahét fokozza a

Ebédidő ledolgozása

Ebédidő ledolgozása – Kötelezhet rá a munkáltató?

Az ebédidő ledolgozása kapcsán rengeteg félreértés, félinformációs és tévhit él a köztudatban, ami gyakran megkeseríti a munkaköri légkört és a főnök-beosztott viszonyt. Elrendelheti a munkaadó az ebédszünet ledolgozását, vagy az törvény adta jogon jár mindenkinek? Nézzük a részleteket! Mielőtt nyakig merülnénk a témában érdemes megjegyezni: a munka törvénykönyve nem ismer olyan kifejezést, hogy ebédidő. Nem

Ebédidő

Ebédidő – Mikor, mennyi jár a munkavállalónak?

Az ebédidő kapcsán sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az alanyi jogon jár a dolgozóknak. Nos, ez félig-meddig igaz is, noha a munka törvénykönyve nem ismer olyan fogalmat, hogy ebédidő. Mennyi és milyen pihenőidő jár a munkavállalóknak a ledolgozott órák alatt, és lehet-e számfejteni ezt az időt? Először is érdemes azzal kezdeni, hogy tisztázzuk, 2022-ben

Szabadság kiadásának szabályai

A szabadság kiadásának és kivételének szabályai. Mit tehet és mit nem a munkáltató?

A szabadság kiadásának kereteit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény fekteti le. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a munkavállalót megillető szabadságot főszabály szerint az esedékes évben szükséges kiadni. A tárgyévi szabadnapok kiadása tehát elsősorban a munkaadó kötelezettsége, ami szigorúan véve azt jelenti, hogy – évi hét munkanap kivételével – a szabadságot nem a